Már nem feltétlenül akkora a különbség egy gimnázium és egy technikum között

G7 Beszélgetések

A köztudatban még mindig nagyon degradáló tud lenni néha, hogy ha azt mondjuk, hogy a gyerek technikumba és nem gimnáziumba jár. Holott már rég nem ezt a világot éljük. Egy picit muszáj az emberekben átformálni ezeket a gondolatokat – mondta Gál-Berey Csilla, a Budapesti Műszaki Szakképzési Centrum Petrik Lajos Két Tanítási Nyelvű Technikumának igazgatója a G7 oktatási témájú podcastsorozata, a 28. óra új részében.

Az elmúlt években jelentős változások mentek végbe a magyarországi szakképzésben, aminek az egyik következménye, hogy a különféle intézménynevek is sokszor változtak. A Petrik például korábban szakközépiskola volt, majd a 2010-es években szakgimnázium, a 2020-as szakképzési törvény alapján pedig technikum lett. Ezek azok a szakképző intézmények, amelyek szakma mellett érettségit is adnak. A technikusképzés alapjáraton 5 éves, az első két év az ágazati alapoktatásról, a további három év pedig a szakirányú oktatásról szól. Gál-Berey Csillával az átalakulás részleteiről, és tágabban a szakképzés helyzetéről beszélgettünk.

https://g7.hu/uploads/2023/02/02_25_28_ora.mp3

A beszélgetést a fenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast appban, és a Spotify-on is be lehet követni minket.

A Petrik igazgatója szerint a 2020-as reform konkrét hatásairól még korai lenne ítéletet mondani, de bizonyos trendek már egyértelműen beazonosíthatóak. Az egyik ilyen, hogy a technikumok sok szempontból rugalmasabban tudnak működni. „Nagyon nagy változáson mentek át ezek az elnevezések, de mögötte az oktatás nem alapjaiban változott, hanem inkább a nézőpontja változott meg” – mondta.

Erre az egyik példa hogy amíg korábban rögzítve volt, hogy hány órában és pontosan mit kellett tanítani, most inkább ahhoz igazítják a képzést, hogy egy adott szakma esetén a tanulónak milyen képességekkel kell rendelkeznie a képzés elvégzése után.

Van egy olyan fokú szabadság a tananyag összeállításában, ami a régi rendszerben nem volt meg. Tudunk alkalmazkodni a piaci elvárásokhoz, vagy akár ahhoz, hogy egy partnercég megmondja, hogy milyen tudással szeretne felvenni diákokat, és ehhez mi milyen irányba induljunk el

– mondta.

Egy másik példa a rugalmasságra, hogy a technikumok bérelőnnyel rendelkeznek más iskolákhoz képest. „Ettől még ugyanabban az országban élünk, és ugyanazokkal a gondokkal mi is küzdünk. Mi is nehezen találunk egy matematika vagy kémia tanárt, olyat pedig végképp, aki a laborban is vegyészetet tud tanítani” – mondta, hozzátéve viszont hogy a Petriknek szerencséje van, mert a neve vonzza azokat a kollégákat, akik szívesen oktatnak ilyen tudással is.

Szerinte a fiatal kollégák számára az is motiváló, hogy a technikumban a gyakorlati tárgyak oktatását is megtanulhatják az évek során. Egy kezdő tanár „kémia végzettséggel 15-20 év múlva olyan 6-7 tárgyat tanít”, ami egy vonzó pályaívet jelent.

Ebből mindenki profitál, ő jól érzi magát, hogy újra és újra tanul, és a diákok is profitálnak belőle, hiszen olyan tanároktól tanulnak, akik ezt szeretik csinálni

– mondta.

Gál-Berey Csilla szerint már korábban is jellemző volt, hogy a végzőseik viszonylag nagy arányban mentek tovább a felsőoktatásba, de ebben még növekedés is várható. „Én arra számítok, hogy arány 50 százalék fölötti lesz. És ha megnézzük, itt már nem akkora a különbség egy gimnázium és egy technikum között” – mondta.

Gál-Berey Csilla és Holtzer Péter

Az új rendszer szintén fontos újítása a duális képzés, amikor a diákok vállalatokhoz járnak gyakorlatra, hogy bizonyos képességeket így sajátítsanak el. Régen a cégeknek az államnál kellett kopogtatnia, ha szerették volna elérni, hogy az iskolák mást tanítsanak, az új rendszer viszont megteremti a közvetlen kapcsolat lehetőségét. Ez azonban egyelőre gyerekcipőben jár itthon Gál-Berey Csilla szerint: a cégek és az iskolák is tanulják még, hogy hogyan érdemes együttműködni.

A beszélgetésben többek között szó volt még arról is, hogy:

• hogy kapcsolódik az új képzés az OKJ-s rendszerhez,
• mi a jelentősége annak, hogy két tannyelvű a képzés,
• jellemzően kik és milyen korban kerülnek be az iskolába,
• és hogy mik az előnyei és hátrányai a felsőoktatásban a technikumi háttérnek.

Kövesd a G7 podcastot bármelyik podcast-appon, és iratkozz fel a megújult hírlevelünkre! A beszélgetéssel, illetve a 28. óra sorozattal kapcsolatos visszajelzéseket továbbra is várjuk a [e-mail] címre.

(A podcast elkészítésében közreműködött: Stubnya Bence).

A 28. óra előző részei:

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikk„Én még többet is profitálok, mint a mentoráltjaim” – így segíthetik diákmentorok is a tehetséggondozástA 28. óra idei utolsó adásában két olyan kezdeményezést mutatunk be, amik az erőforráshiány ellenére is igyekeznek előremozdítani a tehetséggondozás ügyét.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNem lát olyan potenciált a kormány az oktatási reformban, mint amit Horthy vagy a kommunisták láttakAz elmúlt 100 évben a magyar politikai elitek számára az oktatás mindig komoly dilemmát jelentett Orbán Krisztián közgazdász szerint.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikk100-140 éves lemaradásban van a magyar iskolarendszerGloviczki Zoltán, az Apor Vilmos Katolikus Főiskola rektora szerint legutoljára a 19. században tudtuk, hogy mi a magyar oktatás célja. Ahhoz, hogy a rendszeren javítani tudjunk, először ezt a célt kellene most is kitalálni.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkOlyan világra kell felkészíteni a gyerekeket, amit még nem is ismerünkHogyan segíthetik hozzá civilek a tanítóképzősöket ahhoz, hogy innovatív módszereket ismerjenek meg? A 28. óra évadzáró adásában erről is beszélgettünk.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMár az óvodákban frontális oktatással veszik el a gyerekek kedvét a természettudományoktólHogyan találkoznak az óvodában és az iskolában a természettudományokkal a gyerekek? A 28. óra adásában egy óvodapedagógussal és egy tanítóval beszélgettünk erről.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkFelületes információk alapján választanak pályát a fiatalok, és ez nem kedvez a tanári szakmánakMit lehet tenni azért, hogy a tanári pályát válasszák a fiatalok, és kik azok, akik akár több évtized munka után váltanak a tanári pályára? Ezekről is szó volt a 28. óra hatodik adásában.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAdrenalininjekció a tanároknak, ha egy vállalatnál látják, mire készítik fel a diákjaikatEgyre gyakoribb, hogy a felsőoktatásba hiányos természettudományos ismeretekkel kerülnek be a hallgatók. A problémára Keglevich Györggyel és Szántay Csabával kerestük a választ a 28. óra ötödik adásában.

The post Már nem feltétlenül akkora a különbség egy gimnázium és egy technikum között first appeared on G7 - Gazdasági sztorik érthetően.