Artwork

G7 द्वारा प्रदान की गई सामग्री. एपिसोड, ग्राफिक्स और पॉडकास्ट विवरण सहित सभी पॉडकास्ट सामग्री G7 या उनके पॉडकास्ट प्लेटफ़ॉर्म पार्टनर द्वारा सीधे अपलोड और प्रदान की जाती है। यदि आपको लगता है कि कोई आपकी अनुमति के बिना आपके कॉपीराइट किए गए कार्य का उपयोग कर रहा है, तो आप यहां बताई गई प्रक्रिया का पालन कर सकते हैं https://hi.player.fm/legal
Player FM - पॉडकास्ट ऐप
Player FM ऐप के साथ ऑफ़लाइन जाएं!

Magyarországon csúszhatnak a legtöbben szegénységbe az egész EU-ban a magasabb infláció miatt

44:21
 
साझा करें
 

Manage episode 355695181 series 2530805
G7 द्वारा प्रदान की गई सामग्री. एपिसोड, ग्राफिक्स और पॉडकास्ट विवरण सहित सभी पॉडकास्ट सामग्री G7 या उनके पॉडकास्ट प्लेटफ़ॉर्म पार्टनर द्वारा सीधे अपलोड और प्रदान की जाती है। यदि आपको लगता है कि कोई आपकी अनुमति के बिना आपके कॉपीराइट किए गए कार्य का उपयोग कर रहा है, तो आप यहां बताई गई प्रक्रिया का पालन कर सकते हैं https://hi.player.fm/legal

Magyarországra vonatkozóan mi az inflációs megugrása előtt körülbelül 45 százalékos abszolút szegénységi mértéket számítottunk, és ez pont az a mezsgye, ahol a küszöb minden emelése viszonylag nagy réteget érint. Viszonylag sokan vannak azok, akiknek a jövedelme a szegénységi küszöb fölött volt, de amint ez a küszöb megemelkedik, nagy csoportok válnak szegénnyé. Magyarország esetében mi közel 20 százalékpontos emelkedést számítottunk – mondta Menyhért Bálint a G7 Podcast e heti adásában.

Az abszolút szegénység az Európai Bizottság Közös Kutatási Központja által kidolgozott szegénységi mutató, amely – a korábban Magyarországon használt létminimumhoz hasonlóan – bizonyos alapvető szükségleteket kielégítő, tisztes megélhetést lehetővé tevő jövedelmi szint alatt élőket tekinti szegénynek.

Magyarországon a háztartások egy főre eső jövedelme vásárlóerő-paritáson az egyik legalacsonyabbnak számít az Európai Unióban. Ezzel összefüggésben magas a háztartások élelmiszerre és rezsire fordított kiadási hányada. Egy tipikus háztartás a kiadásainak közel felét költi élelmiszerre és rezsire, ami nagyjából kétszerese a leggazdagabb uniós országokban tapasztalhatónak. De nemcsak a létszükségleti kiadások aránya, hanem az ebben jellemző országon belüli különbségek is magasak. 2015-ben 16 százalékpont volt a különbség abban, hogy a legjobban és legrosszabbul kereső magyar háztartások mennyit költöttek erre.

A műsort a lenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast appban, és a Spotify-on is be lehet követni minket.

https://g7.hu/uploads/2023/02/02_18_menyhert_.mp3

Mivel az elmúlt évben mind az élelmiszer, mind az energia kiemelkedően drágult más termékekhez képest, ez hozzájárult ahhoz, hogy Magyarországon az uniós átlagnál nagyobb mértékben nőtt a legrosszabbul és legjobban kereső háztartások által érzékelt infláció közti különbség. Illetve ahhoz is, hogy a magyar infláció kiemelkedett az uniós mezőnyből. Emellett az reáljövedelmek csökkenése egyes szegénységi mutatók növekedését is eredményheti.

A G7 Podcast e heti adásában Menyhért Bálint közgazdász, az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontjának kutatója volt a vendégünk, akivel az utóbbi összefüggést vizsgáló kutatásáról beszélgettünk.

A tanulmányban vizsgált tavaly augusztusi adatok szerint az EU-ban átlagosan 1 százalékpontos nagyságrendű volt az inflációs egyenlőtlenség, de egyes tagállamokban 5-6 százalék is lehetett (Magyarországon ekkor 2,5 százalék volt).

Ami érdekes, hogy nem véletlenszerű, hogy mely országokban nagy vagy kicsi a különbség abban, hogy az egyes háztartások mekkora inflációt érzékelnek. A különbségek azokban az országokban nagyok, ahol a háztartások eleve a kiadásaik nagy hányadát fordítják létszükségleti cikkekre, és ezek pontosan azok az országok, amelyek szegényebbek. Úgyhogy ha egy alacsony jövedelmű háztartásra gondolunk Magyarországon vagy Romániában, akkor azt látjuk, hogy kétszeresen hátrányos helyzetben vannak gazdagabb vagy más országokban élő európai polgártársaikhoz képest

– mondta Menyhért.

A kutató becslése szerint 2021 augusztusa és 2022 augusztusa között a megélhetési költségek emelkedése körülbelül 2 százalékponttal növelte az anyagi nélkülözésben élők arányát uniós szinten, és akár 6 százalékponttal egyes tagállamokban. Az abszolút szegénységre gyakorolt hatások lényegesen nagyobbak, EU-szerte elérik a 4,4 százalékpontot, nemzeti szinten pedig akár a 19 százalékpontot is. A tanulmány egyik legérdekesebb megállapítása, hogy az uniós tagállamok között az abszolút szegénységi mutató tekintetében Magyarországon lehet a legnagyobb ugrásra számítani a magasabb infláció hatására.

Az abszolút szegénységi rátákban megfigyelhető különbségek elsősorban attól függnek, hogy mennyivel emelkedik maga a szegénységi küszöb. Ez az inflációtól függ, és Magyarország ebben az uniós éllovasok közé sorolható. Erről az oldalról eleve egy nagy sokkot látunk. A másik hatás pedig az, hogy egy adott szegénységiküszöb-emelés mekkora új lakossági hányadot érint. Itt pedig elsősorban az számít, hogy az eredeti szegénységi küszöb a jövedelemeloszlás melyik részén helyezkedik el

– mondta erről, hozzátéve, hogy a valóságban a 20 százalékpontos növekedésnél azért kisebbre kell számítani, mert a jövedelmek is emelkedtek, bizonyos szociális transzferek, kormányzati intézkedések megjelentek, és a háztartások kiadási szerkezete is módosult. „De azért szerintem nem túl nagy kockázat kijelenteni, hogy Magyarországon a lakosság nagyon nagy hányada jelenleg lényegében abszolút értékben szegény, tehát nem tudja azt az igényszintet kielégíteni, ami egy tisztességes életszínvonalat tudna biztosítani számára” – mondta.

A beszélgetésben ezek kívül szó volt még arról is, hogy

  • mi az oka annak, hogy különféle mutatók szerint eltér a szegénység növekedésének nagysága a drágulás hatására;
  • pontosan milyen hatása van az inflációnak, ami miatt anyagi értelemben nélkülözővé válhatnak egyes háztartások;
  • mik voltak uniós szinten a leginkább jellemző kormányzati intézkedések a hatások csökkentésére;
  • és mennyivel foghatják ezek vissza nagyságrendileg a szegénység növekedését?

Kövesd a G7 podcastot bármelyik podcast-appon, és iratkozz fel a hírlevelünkre!

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNem a kevés pénz, hanem a rossz működés a magyar állam fő gondjaTúl sokat akarja a gazdaságot irányítani, túl keveset akarja az emberi erőforrást fejleszteni a magyar állam - G7 Podcast Bíró-Nagy Andrással és Filippov Gáborral.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMiért nem lett gazdasági apokalipszis az orosz földgázexport letekeréséből?Elkerültük az energiaválság legrosszabb forgatókönyveit, de komoly kihívások előtt állunk még - G7 Podcast Szabó Johnnal és Jandó Zoltánnal.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA magyarok túlnyomó többsége konkrétan meg tudja mondani, hogy mit tenne a fenntarthatóbb életmódértVan remény arra vonatkozóan, hogy ki tudjunk alakítani egy kisebb környezetterheléssel járó társadalmi működésmódot - mondta Varga Attila a G7 Podcast e heti adásában.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNem sok jóra számíthatnak az oroszok az iráni szankciós tapasztalatok alapjánDrónokkal és csempészettel igen, mással nem igazán tudja Irán segíteni a szintén erősen szankcionált Oroszországot. A G7 Podcast vendége Dudlák Tamás.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMotoros munkásőrök és síita mártírok: a forrongó Irán belülrőlMilyen forgatókönyvet követnek az iráni tüntetések, és mi a lehetséges kifutásuk? Sajó Tamás, az utazó művészettörténész-blogger a G7 Podcast vendége.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkÉleteket menthet, ha az emberek bíznak egymásban, ez a járvány egyik legfontosabb tanulságaMinél nagyobb volt egy európai országban a bizalom, annál kevesebben haltak meg, és annál többen oltották be magukat. A G7 Podcast vendége Ságvári Bence.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkÉvzáró G7 Podcast: Mi derül ki abból, ha egy újságíró hónapokig rendszeresen beszélget az utca emberével?"Ha többet beszélgetnénk egymással, empatikusabb társadalomban élnénk" - Fabók Bálint személyes perspektívája a hírlevelünk Személyes perspektíva sorozatáról.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMoldova eddig is bonyolult függési viszonyait csak tovább kuszálta az orosz-ukrán háború, és nagyon különböző kimenetelei lehetnekA Dnyesztermellék az 1992-es polgárháború óta nem tudott visszaintegrálódni az anyaországba. A G7 Podcast e heti vendége az integrációt segítő Mizsei Kálmán, a moldáv kormány EU által delegált tanácsadója.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA háború dinamikája ukrán győzelem felé mutat a magyar Ukrajna-szakértő szerint„Van, amikor nem a kétségbeesés lesz úrrá, hanem hogy meg fogjuk csinálni.” Társadalmi traumák és ukrán győzelmi remények a G7 Podcastban Fedinec Csillával.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA globalizáció régi rendszerét magunk mögött hagytuk, az újnak még csak a körvonalai látszanakAz európai cégek többsége ott gyártana inkább, ahol a termékeit eladja: a G7 Podcastban az erről szóló felmérés kapcsán beszélgettünk a globalizáció átalakulásáról.

The post Magyarországon csúszhatnak a legtöbben szegénységbe az egész EU-ban a magasabb infláció miatt first appeared on G7 - Gazdasági sztorik érthetően.

  continue reading

300 एपिसोडस

Artwork
iconसाझा करें
 
Manage episode 355695181 series 2530805
G7 द्वारा प्रदान की गई सामग्री. एपिसोड, ग्राफिक्स और पॉडकास्ट विवरण सहित सभी पॉडकास्ट सामग्री G7 या उनके पॉडकास्ट प्लेटफ़ॉर्म पार्टनर द्वारा सीधे अपलोड और प्रदान की जाती है। यदि आपको लगता है कि कोई आपकी अनुमति के बिना आपके कॉपीराइट किए गए कार्य का उपयोग कर रहा है, तो आप यहां बताई गई प्रक्रिया का पालन कर सकते हैं https://hi.player.fm/legal

Magyarországra vonatkozóan mi az inflációs megugrása előtt körülbelül 45 százalékos abszolút szegénységi mértéket számítottunk, és ez pont az a mezsgye, ahol a küszöb minden emelése viszonylag nagy réteget érint. Viszonylag sokan vannak azok, akiknek a jövedelme a szegénységi küszöb fölött volt, de amint ez a küszöb megemelkedik, nagy csoportok válnak szegénnyé. Magyarország esetében mi közel 20 százalékpontos emelkedést számítottunk – mondta Menyhért Bálint a G7 Podcast e heti adásában.

Az abszolút szegénység az Európai Bizottság Közös Kutatási Központja által kidolgozott szegénységi mutató, amely – a korábban Magyarországon használt létminimumhoz hasonlóan – bizonyos alapvető szükségleteket kielégítő, tisztes megélhetést lehetővé tevő jövedelmi szint alatt élőket tekinti szegénynek.

Magyarországon a háztartások egy főre eső jövedelme vásárlóerő-paritáson az egyik legalacsonyabbnak számít az Európai Unióban. Ezzel összefüggésben magas a háztartások élelmiszerre és rezsire fordított kiadási hányada. Egy tipikus háztartás a kiadásainak közel felét költi élelmiszerre és rezsire, ami nagyjából kétszerese a leggazdagabb uniós országokban tapasztalhatónak. De nemcsak a létszükségleti kiadások aránya, hanem az ebben jellemző országon belüli különbségek is magasak. 2015-ben 16 százalékpont volt a különbség abban, hogy a legjobban és legrosszabbul kereső magyar háztartások mennyit költöttek erre.

A műsort a lenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast appban, és a Spotify-on is be lehet követni minket.

https://g7.hu/uploads/2023/02/02_18_menyhert_.mp3

Mivel az elmúlt évben mind az élelmiszer, mind az energia kiemelkedően drágult más termékekhez képest, ez hozzájárult ahhoz, hogy Magyarországon az uniós átlagnál nagyobb mértékben nőtt a legrosszabbul és legjobban kereső háztartások által érzékelt infláció közti különbség. Illetve ahhoz is, hogy a magyar infláció kiemelkedett az uniós mezőnyből. Emellett az reáljövedelmek csökkenése egyes szegénységi mutatók növekedését is eredményheti.

A G7 Podcast e heti adásában Menyhért Bálint közgazdász, az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontjának kutatója volt a vendégünk, akivel az utóbbi összefüggést vizsgáló kutatásáról beszélgettünk.

A tanulmányban vizsgált tavaly augusztusi adatok szerint az EU-ban átlagosan 1 százalékpontos nagyságrendű volt az inflációs egyenlőtlenség, de egyes tagállamokban 5-6 százalék is lehetett (Magyarországon ekkor 2,5 százalék volt).

Ami érdekes, hogy nem véletlenszerű, hogy mely országokban nagy vagy kicsi a különbség abban, hogy az egyes háztartások mekkora inflációt érzékelnek. A különbségek azokban az országokban nagyok, ahol a háztartások eleve a kiadásaik nagy hányadát fordítják létszükségleti cikkekre, és ezek pontosan azok az országok, amelyek szegényebbek. Úgyhogy ha egy alacsony jövedelmű háztartásra gondolunk Magyarországon vagy Romániában, akkor azt látjuk, hogy kétszeresen hátrányos helyzetben vannak gazdagabb vagy más országokban élő európai polgártársaikhoz képest

– mondta Menyhért.

A kutató becslése szerint 2021 augusztusa és 2022 augusztusa között a megélhetési költségek emelkedése körülbelül 2 százalékponttal növelte az anyagi nélkülözésben élők arányát uniós szinten, és akár 6 százalékponttal egyes tagállamokban. Az abszolút szegénységre gyakorolt hatások lényegesen nagyobbak, EU-szerte elérik a 4,4 százalékpontot, nemzeti szinten pedig akár a 19 százalékpontot is. A tanulmány egyik legérdekesebb megállapítása, hogy az uniós tagállamok között az abszolút szegénységi mutató tekintetében Magyarországon lehet a legnagyobb ugrásra számítani a magasabb infláció hatására.

Az abszolút szegénységi rátákban megfigyelhető különbségek elsősorban attól függnek, hogy mennyivel emelkedik maga a szegénységi küszöb. Ez az inflációtól függ, és Magyarország ebben az uniós éllovasok közé sorolható. Erről az oldalról eleve egy nagy sokkot látunk. A másik hatás pedig az, hogy egy adott szegénységiküszöb-emelés mekkora új lakossági hányadot érint. Itt pedig elsősorban az számít, hogy az eredeti szegénységi küszöb a jövedelemeloszlás melyik részén helyezkedik el

– mondta erről, hozzátéve, hogy a valóságban a 20 százalékpontos növekedésnél azért kisebbre kell számítani, mert a jövedelmek is emelkedtek, bizonyos szociális transzferek, kormányzati intézkedések megjelentek, és a háztartások kiadási szerkezete is módosult. „De azért szerintem nem túl nagy kockázat kijelenteni, hogy Magyarországon a lakosság nagyon nagy hányada jelenleg lényegében abszolút értékben szegény, tehát nem tudja azt az igényszintet kielégíteni, ami egy tisztességes életszínvonalat tudna biztosítani számára” – mondta.

A beszélgetésben ezek kívül szó volt még arról is, hogy

  • mi az oka annak, hogy különféle mutatók szerint eltér a szegénység növekedésének nagysága a drágulás hatására;
  • pontosan milyen hatása van az inflációnak, ami miatt anyagi értelemben nélkülözővé válhatnak egyes háztartások;
  • mik voltak uniós szinten a leginkább jellemző kormányzati intézkedések a hatások csökkentésére;
  • és mennyivel foghatják ezek vissza nagyságrendileg a szegénység növekedését?

Kövesd a G7 podcastot bármelyik podcast-appon, és iratkozz fel a hírlevelünkre!

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNem a kevés pénz, hanem a rossz működés a magyar állam fő gondjaTúl sokat akarja a gazdaságot irányítani, túl keveset akarja az emberi erőforrást fejleszteni a magyar állam - G7 Podcast Bíró-Nagy Andrással és Filippov Gáborral.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMiért nem lett gazdasági apokalipszis az orosz földgázexport letekeréséből?Elkerültük az energiaválság legrosszabb forgatókönyveit, de komoly kihívások előtt állunk még - G7 Podcast Szabó Johnnal és Jandó Zoltánnal.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA magyarok túlnyomó többsége konkrétan meg tudja mondani, hogy mit tenne a fenntarthatóbb életmódértVan remény arra vonatkozóan, hogy ki tudjunk alakítani egy kisebb környezetterheléssel járó társadalmi működésmódot - mondta Varga Attila a G7 Podcast e heti adásában.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNem sok jóra számíthatnak az oroszok az iráni szankciós tapasztalatok alapjánDrónokkal és csempészettel igen, mással nem igazán tudja Irán segíteni a szintén erősen szankcionált Oroszországot. A G7 Podcast vendége Dudlák Tamás.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMotoros munkásőrök és síita mártírok: a forrongó Irán belülrőlMilyen forgatókönyvet követnek az iráni tüntetések, és mi a lehetséges kifutásuk? Sajó Tamás, az utazó művészettörténész-blogger a G7 Podcast vendége.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkÉleteket menthet, ha az emberek bíznak egymásban, ez a járvány egyik legfontosabb tanulságaMinél nagyobb volt egy európai országban a bizalom, annál kevesebben haltak meg, és annál többen oltották be magukat. A G7 Podcast vendége Ságvári Bence.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkÉvzáró G7 Podcast: Mi derül ki abból, ha egy újságíró hónapokig rendszeresen beszélget az utca emberével?"Ha többet beszélgetnénk egymással, empatikusabb társadalomban élnénk" - Fabók Bálint személyes perspektívája a hírlevelünk Személyes perspektíva sorozatáról.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMoldova eddig is bonyolult függési viszonyait csak tovább kuszálta az orosz-ukrán háború, és nagyon különböző kimenetelei lehetnekA Dnyesztermellék az 1992-es polgárháború óta nem tudott visszaintegrálódni az anyaországba. A G7 Podcast e heti vendége az integrációt segítő Mizsei Kálmán, a moldáv kormány EU által delegált tanácsadója.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA háború dinamikája ukrán győzelem felé mutat a magyar Ukrajna-szakértő szerint„Van, amikor nem a kétségbeesés lesz úrrá, hanem hogy meg fogjuk csinálni.” Társadalmi traumák és ukrán győzelmi remények a G7 Podcastban Fedinec Csillával.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA globalizáció régi rendszerét magunk mögött hagytuk, az újnak még csak a körvonalai látszanakAz európai cégek többsége ott gyártana inkább, ahol a termékeit eladja: a G7 Podcastban az erről szóló felmérés kapcsán beszélgettünk a globalizáció átalakulásáról.

The post Magyarországon csúszhatnak a legtöbben szegénységbe az egész EU-ban a magasabb infláció miatt first appeared on G7 - Gazdasági sztorik érthetően.

  continue reading

300 एपिसोडस

Minden epizód

×
 
Loading …

प्लेयर एफएम में आपका स्वागत है!

प्लेयर एफएम वेब को स्कैन कर रहा है उच्च गुणवत्ता वाले पॉडकास्ट आप के आनंद लेंने के लिए अभी। यह सबसे अच्छा पॉडकास्ट एप्प है और यह Android, iPhone और वेब पर काम करता है। उपकरणों में सदस्यता को सिंक करने के लिए साइनअप करें।

 

त्वरित संदर्भ मार्गदर्शिका