Olcsóbbá és kiszámíthatóbbá tehetik az atomenergiát a moduláris erőművek

G7 Beszélgetések

A moduláris, kisebb teljesítményű atomerőművektől azt remélik, hogy egy évtizeden belül olcsó és fenntartható energiát tudnak biztosítani, ezzel is hozzájárulva a klímaváltozás megállításához.

Az atomerőművekkel még támogatóik szerint is ugyanis van egy jelentős probléma: egy-egy új projekt megtervezése, engedélyezése és megépítése akár két évtizedes folyamat is lehet. Márpedig ha ma kezdenénk tömegesen ilyen típusú erőművek építésébe, ezek már nem sokat segítenének az üvegházhatású gázok kibocsájtásának 2050-ig tervezett csökkentésben.

Létezik azonban egy új megközelítés:

az erőmű alkatrészeit előre, gyárban, sorozatgyártással készítik elő, és a nagy berendezéseket már teljesen összeszerelve viszik ki a telephelyre

– foglalta össze a kis moduláris reaktorok (small modular reactor, SMR) előnyeit Boros Ildikó, a BME Nukleáris Technikai Intézetének mesteroktatója.

https://g7.hu/uploads/2023/04/04_15_boros.mp3

A műsort a fenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast-appban, és a Spotify-on is be lehet követni minket.

Az SMR-ek esetében a telephelyi munkákat lehet nagyban felgyorsítani és egyszerűsíteni. A legtöbb atomerőmű esetében, mint a 17 évig épült finnországi Olkiluoto-3 blokknál, pontosan ezeknek a munkáknak a csúszása okozta, hogy időben és költségben nem tudták tartani a terveket.

Mindig is voltak ilyen reaktorok üzemben, néhány közülük villamosenergiát is termel. Olyan is van, ami már a 70-es évek óta működik, (…) de ezek nem a korszerű reaktorok

– hívta fel a figyelmet Boros Ildikó.

Nagyon leegyszerűsítve tehát az SMR-ek olyan modern atomerőművek, amiknek sokkal kisebb a mérete a mostani blokkokénál. A hivatalos definíció szerint olyan nukleáris reaktorokat hívnak így, amelyeknek a villamos teljesítménye 300 megawatt alatti.

Az SMR-ek költségeit az is csökkentheti, hogy mivel kisebbek, nem kell olyan sok speciális alkatrész. És itt nem csak a maghasadással kapcsolatos alkatrészekre kell gondolni: egy 600-800 megawattos blokknál minden alkatrész egyedi. 50-80 megawattos erőmű (nemcsak atom, hanem fosszilis tüzelőanyaggal üzemelő is) nagyon sok van a világban, így egyszerűbben és olcsóbban lehet például turbinát vagy más alkatrészt találni ezekbe.

Már csak az a probléma, hogy hiába a rengeteg pozitív hír, a számos vállalkozó, még nagyon kevés moduláris reaktor működik a gyakorlatban.

Jelenleg a korszerű SMR-ekből alig néhány van üzemben, csak két orosz és egy kínai

– mondta el Boros Ildikó.

Ezek viszonylag gyorsan meg is épültek, és ki is tudták használni a méretből adódó előnyöket. Ugyan több tucatnyi vállalat kísérletezik új SMR-ek építésével, ezek többségéből várhatóan nem lesz működő modell.

Amerikában és Európában számos startup is megjelent a fejlesztők között, ám érdemes fenntartásokkal kezelni ezek hurrá optimista bejelentéseit és terveit. A befektetőiket meg kell győzni, ezért a valósnál rózsásabb képet kell festeniük magukról. Azonban a nagy erőművi blokkok gyártói is mind aktívak, ezek gyakran már működő blokkjaik terveit kicsinyítik le.

Az SMR-ek nagyobb része ugyanis alapvetően a méretben különbözik leginkább a mai, harmadik generációs atomerőművektől. A többségük a jelenleg elterjedt urán üzemanyaggal, illetve a mi paksi atomerőművünkhöz hasonlóan könnyűvizes hűtéssel működik.

Megtartják a jól bevált technológiát, csak a méretet csökkentik

– ismertette a műszaki tartalmat Boros Ildikó.

Ettől függetlenül folyamatban van még újabb, negyedik generációs, nagyobb méretű erőművek tervezése is, ezeknél számos versenyző technológia szóba jöhet, a közeljövőben különösen a gázos hűtés. Ezekből a negyedik generációs erőművekből is készülnek kisméretű reaktorok.

Az SMR-ek kapcsán a jobb szabályozhatóság lehetősége is felmerül, de bár kevéssé ismert, ez a nagyméretű atomerőműveknél is lehetséges. Azonban ez nem túl gazdaságos, hiszen az atomerőművek fűtőanyagköltsége eltörpül a beruházások értéke mellett, így az a gazdaságos, ha lehetőleg alaperőműként, teljes kapacitáson használják ezeket.

Ugyan az SMR-eknél technológiailag könnyebb és rugalmasabb lesz várhatóan az igényekhez mért szabályozás, de gazdaságilag ez továbbra sem előnyös.

A beszélgetés során ezek kívül számos technológiai részlet is szóba került, de kitértünk a hulladékkezelés és a nukleáris biztonság szempontjaira is. Emellett kiderült a nukleáris üzemanyagok ára, az elérhető fűtőanyagok, ezek újrahasznosítása, és hogy ebben milyen szerep juthat az SMR-eknek.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikk“Nem tiltják meg a tanárnak, hogy jó órákat tartson” - van tere az újításnak a magyar közoktatásbanHogyan kerülhetnek alapítványi vagy forprofit szereplők révén korszerű megoldások a közoktatásba? A 28. óra új adásában erre kerestük a választ.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkCsak szlogennek elég, vagy alapja is van Orbán 500 ezer új dolgozóról szóló tervének?A kormányfő arról beszélt, hogy elsődlegesen belső tartalékokból kellene 500 ezer munkahelyet betölteni a magyar munkaerőpiacon. A tervről Scharle Ágota munkagazdásszal beszélgettünk a G7 Podcastban.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkCsak kapkodni fogjuk a fejünket, hogy mi történik - a ChatGPT gazdasági jelentőségét szinte még felbecsülni sem tudjukTechnológiai forradalom zajlik, de a lehető legjobbkor. Kállai Gábor és Pintér Róbert a G7 Podcast vendégei.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA közlekedési szakma kudarca a vármegyebérlet bevezetéseVeszélybe kerül a közösségi közlekedés működése az árazás átalakítása, az elmaradó fejlesztések és a karbantartás szinte teljes hiánya miatt.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNéhány innovátor mozgatja a tudásmegosztás nemzetközi hálózatátOsztrák polgármester már felfigyelt a magyar hálózatkutatók eredményeire, de magyar vállalatok is keresték már meg őket. A gazdasági és társadalmi folyamatok térbeli leírásával olyan új összefüggéseket tudnak ugyanis megmutatni, amit hagyományos módszerekkel nehezebben lehetne észrevenni.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMagyarország az akkumulátorgyártásban is az olcsó munkaerőre és erőforrásokra építHogy futott fel itthon az akkugyártás? Milyen hatása van ennek az ország világgazdasági pozíciójára és a munkaerőpiacára? A G7 Podcast vendége Czirfusz Márton.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMagyarországon csúszhatnak a legtöbben szegénységbe az egész EU-ban a magasabb infláció miattMiért ilyen magas az infláció itthon, és miért ilyen nagy a jövedelmi alapú inflációs egyenlőtlenség? Hogyan hat a drágulás a szegénységre? A G7 Podcast vendége Menyhért Bálint közgazdász volt.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNem a kevés pénz, hanem a rossz működés a magyar állam fő gondjaTúl sokat akarja a gazdaságot irányítani, túl keveset akarja az emberi erőforrást fejleszteni a magyar állam - G7 Podcast Bíró-Nagy Andrással és Filippov Gáborral.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMiért nem lett gazdasági apokalipszis az orosz földgázexport letekeréséből?Elkerültük az energiaválság legrosszabb forgatókönyveit, de komoly kihívások előtt állunk még - G7 Podcast Szabó Johnnal és Jandó Zoltánnal.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA magyarok túlnyomó többsége konkrétan meg tudja mondani, hogy mit tenne a fenntarthatóbb életmódértVan remény arra vonatkozóan, hogy ki tudjunk alakítani egy kisebb környezetterheléssel járó társadalmi működésmódot - mondta Varga Attila a G7 Podcast e heti adásában.

The post Olcsóbbá és kiszámíthatóbbá tehetik az atomenergiát a moduláris erőművek first appeared on G7 - Gazdasági sztorik érthetően.